Egyre többször látom, hogy a KATA-sok után most az átalányadózó vállalkozókat bombázzák azzal a jól csengő ígérettel, hogy tulajdonképpen nincs is szükségük könyvelőre. Elég ha rábízzák magukat egy szoftverre vagy elkészítik önállóan a saját bevallásaikat. Ez viszont több szempontból sem jó ötlet. De mégis mi ezzel a baj és milyen veszélyei vannak? Erről szól a legújabb cikkem!
Nem annyira egyszerű az átalányadózás, mint ahogy sokan gondolják…
A KATA adónem feltételeinek módosítása okán, rengeteg vállalkozó került át a laikusok számára még mindig viszonylag könnyen átlátható átalányadó köreibe. Azzal a kijelentéssel, hogy az átalányadózás is nagyon egyszerű, nem feltétlenül értek egyet és nem is tanácsolom senkinek, hogy saját maga végezze az ezzel kapcsolatos könyvelési feladatokat.
Sőt.. a KATA esetén sem támogatom, hogy valaki, mondjuk egyéni vállalkozóként, könyvelő nélkül működjön, az átalányadó pedig még ennél is nagyobb kihívást jelent egy olyan embernek, akinek nincsenek könyveléssel kapcsolatos szilárd ismeretei és tapasztalata. Számtalan banánhéj van, amin elcsúszhatsz, és szerintem nem éri meg a magas bírságot kockáztatni – abból inkább fizess egy hozzáértő könyvelőnek.
Erre kell figyelned, ha átalányadózó vagy
Az átalányadó egy elég összetett adónem, és más-más költséghányadokkal kell számolni, a vállalkozás tevékenységi körétől függően. Ennek alapján tartozhatsz a 40, a 80, vagy a 90%-os költséghányadba is.
Mit jelent ez? A bevételed 40, 80 vagy 90 %-a automatikusan működési költségként van nyilvántartva. Ezt nem kell külön számlákkal igazolnod. A bevételed maradék része az, amit jövedelemként tartunk számon és ez képezi az adóalapodat.
Ebből már azonnal látszik, hogy az aktuális havi bevételed összege befolyásolja a fizetendő adót is. Emellett figyelembe kell venni az adómentes sávot, valamint igénybe vehetsz adókedvezményeket is, ha jogosult vagy valamelyikre (pl. tartós betegség, gyermekek után járó adókedvezmény stb.).
Bevételi határok, bevallási kötelezettségek
A rád vonatkozó költséghányad fogja azt is befolyásolni, hogy mennyi SZOCHO-t, TB-t, és SZJA-t kell majd fizetned, vagyis azt, hogy mennyi árbevételig leszel „adómentes”. Már ez az adómentes fogalom is megtévesztő sokak számára, ugyanis főállású vállalkozóként a TB-t és a SZOCHO-t legalább a minimálbér után mindenképpen meg kell fizetned, akkor is, ha az SZJA fizetés árbevételi határát még nem érted el.
Az átalányadózóknak havi adó- és járulékbevallást kell készíteniük a tárgyi negyedévet követő hónap 12. napjáig, és legkésőbb eddig az adószámlákra is be kell fizetniük a megfelelő összegeket. SZJA bevallást is készíteni kell, igaz csak évente egyszer a tárgyévet követő év május 20-ig, de a számított SZJA előleget negyedévente a negyedévet követő hó 12. napjáig szintén át kell átutalni a NAV-nak.
Amire sokan nem gondolnak…
Láthatod, hogy nagyon sok változó van ebben a rendszerben, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy miképp állapítjuk meg az iparűzési adót (amit mindenképp bízz szakemberre), mi van, ha táppénzt kell igényelned, vagy éppen külföldről veszel igénybe valamilyen szolgáltatást – például hirdetsz a Google-nál, mert bizony ez után a szolgáltatás után is van bevallani és fizetni valód, ha szabályosan akarsz működni.
Az átalányadózás egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik, mindenképp érdemes szakértő könyvelőt megbíznod, hogy elkerüld a hibákat és a bírságokat.
Első lépésként, ha szeretnéd rendbe tenni a könyvelésed, kérj egy konzultációs időpontot és segítek!
Tovább a konzultációhoz
